Sziasztok!
Nos, olyan két napnyi szarakodás után (bocs a kifejezésért) sikerült összehoznom magamnak egy facebook oldalt. És most ne tessék nevetni a képernyő előtt, de ez nekem igen nehezen ment. Általában értek én az internethez, de ez... xD Nem is úgy sikerült, ahogy akartam, nem egy új oldalt hoztam létre (bár próbáltam), hanem mint egy új személy jöttem létre a facebookon. Durva mi? Na mindegy is, végülis a lényege az egésznek az lenne, hogy Ti bejelöltök, én meg visszajelölök mindenkit (alig várom Yvette-t és csapatát, remélem ilyen névvel, így együtt vannak fent face-n) és kinyomkodok majd mindenfélét az üzenőfalra.
Már ha érdekel valakit. Ha nem, akkor törlöm a fiókot és kész (erre már rájöttem, hogy kell)
Szóval Amy Shinoda (ja, mert kellett vezetéknév is, tök gáz!) néven megtaláltok, de elvileg, ha IDE kattintotok, akkor oda is juttok!
Pusza!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hírek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hírek. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. március 28.
2012. március 13.
Szavazz!
Kell magyaráznom? ... Nem hiszem. Még mindig a Linkin Park a legjobb az egész világon! :)
Katt és szavazz!
Katt és szavazz!
2012. január 12.
Mikor?
Sziasztok!
Most sem fejezettel jövök, csak lányos zavaromban így vizsga előtt 12 órával még nem tudok aludni, és hoztam egy pici hírt. Phoenix tartott ma LPU chatet, amiről a MSC készített egy összefoglalót. Abban olvastam az új albumról.
Szerintem rajtam kívül van még pár ember, aki várja már (persze senki sem lehet olyan izgatott mint én, lassan a falat kaparom :) ), hogy kijöjjön az új album. Phoenix azt mondta, hogy olyan 40-50 dalon dolgoztak, de egyik sincs kész. Ez nem meglepő, mármint a nagy számra gondolok, tudjuk, hogy sok közül szoktak kiválasztani párat, amit végül tökélyre fejlesztenek. Most azt mondta, hogy 15-20 darabra koncentrálnak ebből. Biztos időpontot nem mondott, szerintem tényleg halvány gőze sincs róla, hogy mikorra lesznek kész, bár azért van egy sanda gyanúm, hogy van egy 'deadline', ahogy általában mindig. Mindenesetre mi nagyon várjuk, igaz? :)
A fejezetről annyit, hogy dolgozom rajta, de jelenleg ezer felé jár az agyam, nem tudok egy felé koncentrálni. Az ATS frisseket is annak köszönhetitek, hogy készen voltak már nagyjából a fejezetek. 24-én is van még vizsgám, szóval tényleg sajnálom. Nem tudok mást tanácsolni, olvassátok az elejéről addig, vagy nem tudom. :)
Puszi!
Most sem fejezettel jövök, csak lányos zavaromban így vizsga előtt 12 órával még nem tudok aludni, és hoztam egy pici hírt. Phoenix tartott ma LPU chatet, amiről a MSC készített egy összefoglalót. Abban olvastam az új albumról.
Szerintem rajtam kívül van még pár ember, aki várja már (persze senki sem lehet olyan izgatott mint én, lassan a falat kaparom :) ), hogy kijöjjön az új album. Phoenix azt mondta, hogy olyan 40-50 dalon dolgoztak, de egyik sincs kész. Ez nem meglepő, mármint a nagy számra gondolok, tudjuk, hogy sok közül szoktak kiválasztani párat, amit végül tökélyre fejlesztenek. Most azt mondta, hogy 15-20 darabra koncentrálnak ebből. Biztos időpontot nem mondott, szerintem tényleg halvány gőze sincs róla, hogy mikorra lesznek kész, bár azért van egy sanda gyanúm, hogy van egy 'deadline', ahogy általában mindig. Mindenesetre mi nagyon várjuk, igaz? :)
A fejezetről annyit, hogy dolgozom rajta, de jelenleg ezer felé jár az agyam, nem tudok egy felé koncentrálni. Az ATS frisseket is annak köszönhetitek, hogy készen voltak már nagyjából a fejezetek. 24-én is van még vizsgám, szóval tényleg sajnálom. Nem tudok mást tanácsolni, olvassátok az elejéről addig, vagy nem tudom. :)
Puszi!
2011. december 27.
Év vége van
Sziasztok!
Azt hiszem eljött az ideje annak, hogy ne fejezetet írjak nektek, hanem egy levelet, amiben elmesélek egyet s mást. Persze mielőtt belevágnék, nem húzom az időt: a friss nem jön még!
Mint azt azért páran tudjátok én egyetemre járok. De hát lassan nem csak bejárni kéne, hanem így vizsgaidőszak közepe felé tanulni is. Szóval, hogy a következő fejezet mikor jön, nem tudom megmondani. Sajnálom, én is emberből vagyok, se nem vagyok jós, se nem vagyok Jedi Lovag, hogy lássam, mikor hozom… (Remélem látjátok a kis utalást a történetre) :)
Amit mindenképpen szeretnék megköszönni az a 39 regisztrált rendszeres olvasó! Nagyon jól esik nekem, hogy elég jónak találtátok arra a történetet, hogy kövessétek. Köszönöm!
Mivel ez az első évünk így együtt, azt hiszem számba vehetnénk, hogy mi is volt itt.
Hát volt 442 komment. Hűha! Ebben persze benne vannak az én válaszaim is, de azért szép szám.
Ez a mennyiség eloszlott (eddig) 38 Szerelem a színpadon részre, sok zenei véleményre, hírekre, képekre, és 16 novellára: Karácsony, Miért csak az álmaimban?, ITB, Réges- régen, May ajándék novellája, Revenge, Two Minutes To Midnight, Linkin Park cikk, In The End. És ha már Mike összegzés terén tartunk, akkor ott van az ATS és az ott fellelhető A Hetedik.
Én ezeknek mind nagyon örülök, mert hát na. Ki ne örülne? Mármint, hogy pipáltok és komiztok.
Azt én sokszor elmondtam, hogy ez a blog, ez a történet nem azért jött létre, hogy kommenteket kapjak. Nekem ez a mindenem. Mike a mindenem, de azt hiszem ez lejött már nektek is. Szóval a saját szórakoztatásomra írom ezt, és hát jó, hogy fent van blogon. Örülök, hogy megoszthatom veletek, és örülök, hogy tetszik. De azért néha rosszul esik, hogy ennyire nem írtok nekem. De hát ez van, ezt kell szeretni.
Szóval a lényeg, hogy most nem lesz friss, nekem január 24-ig vannak vizsgáim, és nem tudom hogyan lesz időm írni most. ATS most jobban áll, mint a Szerelem a színpadon, de attól még lehet, hogy előbb jön Mike és Bekka, mint Mike és Léni. Természetesen nem azt mondom, hogy akkor most 24-ig néma csend és hullaszag! Ki se bírnám! Csak egy kis türelmet kérek!
Nem is tudom, mit kéne még írnom így év vége előtt három-négy nappal. Kívánok persze mindenkinek nagyon jó szilvesztert, és kellemes új évet is! De addig még úgyis találkozunk, mert a chaten bármikor írhattok, vagy komiban is, én válaszolok.
Arra gondoltam, hogy ha már így összegeztem, hogy mi volt itt, akkor esetleg nektek is lenne-e kedvetek hozzá? Mi volt a kedvenc? Gondolok itt a történetre, és a novellákra egyaránt? Volt-e, ami kifejezetten tetszett, vagy ami esetleg nem? Mit gondoltok a szereplőkről, mit saccoltok, mi lehet még? Ha kérdésetek van és nem nagy kulisszatitok, akkor azt is írjátok meg bátran! Tényleg szívesen venném, ha most beszélgetnénk, és nem csak én beszélnék! :)
Puszi, Amy
Azt hiszem eljött az ideje annak, hogy ne fejezetet írjak nektek, hanem egy levelet, amiben elmesélek egyet s mást. Persze mielőtt belevágnék, nem húzom az időt: a friss nem jön még!
Mint azt azért páran tudjátok én egyetemre járok. De hát lassan nem csak bejárni kéne, hanem így vizsgaidőszak közepe felé tanulni is. Szóval, hogy a következő fejezet mikor jön, nem tudom megmondani. Sajnálom, én is emberből vagyok, se nem vagyok jós, se nem vagyok Jedi Lovag, hogy lássam, mikor hozom… (Remélem látjátok a kis utalást a történetre) :)
Amit mindenképpen szeretnék megköszönni az a 39 regisztrált rendszeres olvasó! Nagyon jól esik nekem, hogy elég jónak találtátok arra a történetet, hogy kövessétek. Köszönöm!
Mivel ez az első évünk így együtt, azt hiszem számba vehetnénk, hogy mi is volt itt.
Hát volt 442 komment. Hűha! Ebben persze benne vannak az én válaszaim is, de azért szép szám.
Ez a mennyiség eloszlott (eddig) 38 Szerelem a színpadon részre, sok zenei véleményre, hírekre, képekre, és 16 novellára: Karácsony, Miért csak az álmaimban?, ITB, Réges- régen, May ajándék novellája, Revenge, Two Minutes To Midnight, Linkin Park cikk, In The End. És ha már Mike összegzés terén tartunk, akkor ott van az ATS és az ott fellelhető A Hetedik.
Én ezeknek mind nagyon örülök, mert hát na. Ki ne örülne? Mármint, hogy pipáltok és komiztok.
Azt én sokszor elmondtam, hogy ez a blog, ez a történet nem azért jött létre, hogy kommenteket kapjak. Nekem ez a mindenem. Mike a mindenem, de azt hiszem ez lejött már nektek is. Szóval a saját szórakoztatásomra írom ezt, és hát jó, hogy fent van blogon. Örülök, hogy megoszthatom veletek, és örülök, hogy tetszik. De azért néha rosszul esik, hogy ennyire nem írtok nekem. De hát ez van, ezt kell szeretni.
Szóval a lényeg, hogy most nem lesz friss, nekem január 24-ig vannak vizsgáim, és nem tudom hogyan lesz időm írni most. ATS most jobban áll, mint a Szerelem a színpadon, de attól még lehet, hogy előbb jön Mike és Bekka, mint Mike és Léni. Természetesen nem azt mondom, hogy akkor most 24-ig néma csend és hullaszag! Ki se bírnám! Csak egy kis türelmet kérek!
Nem is tudom, mit kéne még írnom így év vége előtt három-négy nappal. Kívánok persze mindenkinek nagyon jó szilvesztert, és kellemes új évet is! De addig még úgyis találkozunk, mert a chaten bármikor írhattok, vagy komiban is, én válaszolok.
Arra gondoltam, hogy ha már így összegeztem, hogy mi volt itt, akkor esetleg nektek is lenne-e kedvetek hozzá? Mi volt a kedvenc? Gondolok itt a történetre, és a novellákra egyaránt? Volt-e, ami kifejezetten tetszett, vagy ami esetleg nem? Mit gondoltok a szereplőkről, mit saccoltok, mi lehet még? Ha kérdésetek van és nem nagy kulisszatitok, akkor azt is írjátok meg bátran! Tényleg szívesen venném, ha most beszélgetnénk, és nem csak én beszélnék! :)
Puszi, Amy
2011. november 9.
People's Choice Awards 2012
Most már véglegesen megvannak a jelöltek. Végig lehet zongorázni, szavazgatni, a Linkin Park kicsit a vége felé van a kategóriákban! :)
Segítsünk nekik nyerni, mert hát megérdemlik! :)
People's Choice Awards katt
Imádom őket!!! :D :D
Segítsünk nekik nyerni, mert hát megérdemlik! :)
People's Choice Awards katt
Imádom őket!!! :D :D
2011. november 3.
Linkin Park látogatása Ishinomaki-ban (STC and MFR)
Sziasztok!
Megint egy kis videóval jöttem. Még annak is ajánlom megnézni, aki egy kukkot sem ért angolul, mert elég, ha ezt csak úgy látjátok!
Én végigsírtam az egészet. (Na nem lepődtünk meg, mi?) Egyrészt azért, amiért maga a Linkin Park is odament és segített. Nagyon tragikus dolgok történtek Japánban a közelmúltban, és hát ők ugye ott segítenek, ahol tudnak. Másrészt mert olyan, de olyan aranyosan vigyorogtak a srácok meg minden... :)
Megint egy kis videóval jöttem. Még annak is ajánlom megnézni, aki egy kukkot sem ért angolul, mert elég, ha ezt csak úgy látjátok!
Én végigsírtam az egészet. (Na nem lepődtünk meg, mi?) Egyrészt azért, amiért maga a Linkin Park is odament és segített. Nagyon tragikus dolgok történtek Japánban a közelmúltban, és hát ők ugye ott segítenek, ahol tudnak. Másrészt mert olyan, de olyan aranyosan vigyorogtak a srácok meg minden... :)
2011. november 2.
ATS novella
Sziasztok!
Gondoltam ide is kiírom, hogy az A Thousand Suns-ra feltettem az új novellát! Ha van kedvetek, olvassátok el! Mikeról szól... Mert ki másról? :D
Gondoltam ide is kiírom, hogy az A Thousand Suns-ra feltettem az új novellát! Ha van kedvetek, olvassátok el! Mikeról szól... Mert ki másról? :D
2011. október 19.
People's Choice Awards 2012
Sziasztok!
Hát akkor szavazzunk a kedvenceinkre! :) Katt!
Kedvenc banda
Akármennyiszer lehet szavazni, ha jól tudom szóval... :D
Hát akkor szavazzunk a kedvenceinkre! :) Katt!
Kedvenc banda
Akármennyiszer lehet szavazni, ha jól tudom szóval... :D
2011. október 16.
Novellák
Sziasztok!
Remélem emlékeztek még, hogy nem is olyan régen feldobtam az ötletet, hogy írnék novellát a Ti igényeitek alapján. Nagyon jó ötleteket olvastam, és mivel én magam nem tudtam volna választani közülük, így a szerencsére bíztam a dolgot. Ma délután felírtam őket cetlikre, beledobtam a kalapomba őket, majd húztam.
Ami egy kis engedmény számotokra, hogy mivel ilyen remek ötletekkel álltatok elő, így nem egyet, hanem hármat húztam! :)
Az egyik Robos lett. Talán mert szinte ez szerepelt a legtöbbször, mivel többen is kértétek? Hát, összejött! :) Remélem örültök neki! A másik az lett, hogyan mondja el Anna Mikenak, hogy terhes, hogyan töltötték a kilenc hónapot. A harmadik pedig "A fiúk beszabadulnak az egyetemre" ötlet lett.
Pontosan nem tudom, hogy melyik novella mit fog tartalmazni. A Robos nem lesz feltétlenül romantikus, hanem inkább más irányba terelem. Hát ugye az Anna-Mike párosítás az egyértelmű. :) Az egyetemes pedig kissé vicces és talán romantikus is lesz, de majd meglátjátok. Erre már vannak ötleteim.
Hogy ezeket mikor tudom megírni, azt sajnos nem tudnám megmondani. Ugye ott van nekem az egyetem, és ez most nagyon kemény. De komolyan... Három vizsgaidőszak nincs ilyen kemény és stresszes, mint ez a harmadik félévem. És hát ugye írom folyamatosan eközben a Szerelem a színpadont és az A Thousand Suns-ot is, valamint ott van az In the beginning, amit szintén írok, mikor időm engedi. És hát ott van a Two Minutes To Midnight folytatása is, ami szintén készül már.
Nem panaszkodni szeretnék ezzel, csak elmondani, hogy nem felejtem el én ám ezeket a dolgokat, csak kezd túlnőni rajtam ez a sok minden, én meg próbálom tartani a lépést.
Mindenesetre nagyon szépen köszönöm, hogy partnerek voltatok velem ebben a kis játékban!
És, persze egy kis LP, hogy ne maradjon ez a bejegyzés sem a kedvenceim nélkül:
Na hát én ilyenkor szerettem bele a zenéjükbe és Mikeba! Hát most mondjátok, hogy nem egy vagány, jóképű, szeretni való pasi... :)
Puszi!
Remélem emlékeztek még, hogy nem is olyan régen feldobtam az ötletet, hogy írnék novellát a Ti igényeitek alapján. Nagyon jó ötleteket olvastam, és mivel én magam nem tudtam volna választani közülük, így a szerencsére bíztam a dolgot. Ma délután felírtam őket cetlikre, beledobtam a kalapomba őket, majd húztam.
Ami egy kis engedmény számotokra, hogy mivel ilyen remek ötletekkel álltatok elő, így nem egyet, hanem hármat húztam! :)
Az egyik Robos lett. Talán mert szinte ez szerepelt a legtöbbször, mivel többen is kértétek? Hát, összejött! :) Remélem örültök neki! A másik az lett, hogyan mondja el Anna Mikenak, hogy terhes, hogyan töltötték a kilenc hónapot. A harmadik pedig "A fiúk beszabadulnak az egyetemre" ötlet lett.
Pontosan nem tudom, hogy melyik novella mit fog tartalmazni. A Robos nem lesz feltétlenül romantikus, hanem inkább más irányba terelem. Hát ugye az Anna-Mike párosítás az egyértelmű. :) Az egyetemes pedig kissé vicces és talán romantikus is lesz, de majd meglátjátok. Erre már vannak ötleteim.
Hogy ezeket mikor tudom megírni, azt sajnos nem tudnám megmondani. Ugye ott van nekem az egyetem, és ez most nagyon kemény. De komolyan... Három vizsgaidőszak nincs ilyen kemény és stresszes, mint ez a harmadik félévem. És hát ugye írom folyamatosan eközben a Szerelem a színpadont és az A Thousand Suns-ot is, valamint ott van az In the beginning, amit szintén írok, mikor időm engedi. És hát ott van a Two Minutes To Midnight folytatása is, ami szintén készül már.
Nem panaszkodni szeretnék ezzel, csak elmondani, hogy nem felejtem el én ám ezeket a dolgokat, csak kezd túlnőni rajtam ez a sok minden, én meg próbálom tartani a lépést.
Mindenesetre nagyon szépen köszönöm, hogy partnerek voltatok velem ebben a kis játékban!
És, persze egy kis LP, hogy ne maradjon ez a bejegyzés sem a kedvenceim nélkül:
Na hát én ilyenkor szerettem bele a zenéjükbe és Mikeba! Hát most mondjátok, hogy nem egy vagány, jóképű, szeretni való pasi... :)
Puszi!
2011. szeptember 19.
MTV EMA 2011 és Interjú Mike-kal
Sziasztok!
Kedvenc bandánkat ismét jelölték díjra. Méghozzá a European Music Awards-on az MTV jóvoltából! Szavazzunk, mert rohadtul megérdemelnék, hogy győzzenek!
Itt a link: MTV EMA
A Best Rock és a Best World Stage kategóriában. Megkeresitek a képet, és ha ráviszitek az egeret akkor kiírja, hogy 'vote'. Katt és kész is! Többször is lehet, már kipróbáltam :D Szóval hajrá, segítsük őket ennyivel, mert tényleg megérdemelnék! Nagyonnagyonnagyon!
Egy kis motiváció: (zárójelben megjegyzem, hogy ez ODABASZ!) - Már a színpadra felvonulós rész is! Maga a zenei aláfestés is, és ahogyan a srácok felmennek. Joe is rettentő... hogy is mondjam... Komoly és olyan hűha, meg hát Mike a napszemcsibe *_* Brad is rohadt komoly képet vág, imádom. És ha megnézitek Robot, khmkhm... Milyen teste lehet már a póló alatt!!! :D És az meg mekkora már, hogy Phoenix valamilyen pohárral mászkál holt nyugodtan?! És aztán megjön Chez is, és zúúúzás!!!
Közben néztem oldalakat, és találtam egy interjút Mike-kal. Nagyjából lefordítom nektek, hátha érdekel valakit, hogy éppen mi zajlik az LP háza táján.
Elmondta, hogy nagyon izgatott, hogy megint Ázsiában turnézhatnak, és hogy ha hazamennek, akkor az új albumon fognak dolgozni. Megkérdezték tőle, hogy mikorra várható. Ő azt mondta, hogy eddig minden albumon több mint egy évig dolgoztak, ezért nem tudja megmondani biztosra. Kérdezték, hogy milyen lesz az album hangzása. Erre ő azt felelte, hogy többen is szokták kérdezni, hogy tulajdonképpen milyen is az ő hangzásuk. Szerinte hiba lenne ezt megfogalmazni, vagy skatulyába tenni. Elmondhatná, hogy éppen min dolgoznak, de ez változik. Ahogyan a több mint egy év alatt eddig mindig más volt a kiindulási és a végül kapott zenéjük. Kérdezték a hip-hop féle Fort Minorról is, és azt mondta, hogy nagyon jó volt rajta dolgozni, és tudja, hogy a rajongók imádnák, ha lenne új, de jelenleg ő csak Linkin Park cuccokon melózik. (Ezt én személy szerint nagyon-nagyon sajnálom, mert imádom az FM hangzását és mondanivalóját!) A következő kérdés az volt, hogy hogyan is került bele ő a zene világába. "Kisgyerek koromtól fogva játszottam zongorán és hallgattam rapzenét. Gitározni a barátoktól tanultam, és később végülis ennek hatására kezdtem el elkészíteni a saját zenémet, azoknak a hangzásából, amiket szerettem: alter, hip-hop, elektronikus zene... Idővel, úgy gondolom, ezek összeolvadtak egy sokkal érdekesebb és sokkal nagyobb kihívást jelentő hangzássá."
(Érdekes kérdés:) A japán feled befolyásolt valamennyire a zenétekben? "Félig japán vagyok. Ez tud lenni kicsi (egyszerű) és összetett is. Az etnikumom közrejátszik a zenémben, abban, ahogyan művészkedem (creat art fordítsátok ahogyan tetszik, nekem ez jön be :D) és minden más folyamatban is."
Mondták neki, hogy meséljen a turnéról. Azt mondta, hogy már lassan egy éve kezdődött, és nagyon élvezi, hogy mindenhol a világon játszhatnak. Olyan helyeken is, ahol eddig még nem voltak. Más nagyszerű helyeken is, mint a Red Square Moszkvában (fent a New Divide). És nagyon várja már, hogy Japánba mehessenek, ahol a Music For Reliefnek és a Save The Childrennek jótékonykodnak. Kérdezték Thaiföldről is, mivel ott fognak játszani. Azt mondta, hogy mindig is nagyon jól érezte magát ott. Az emberek, az életek, a kultúra mind olyan dolgok, amiket nagyon kedvel. "Izgatott vagy, hogy nemsokára visszatértek?" "Izgatottan várjuk, hogy láthassuk a rajongóinkat. Az A Thousand Suns egy kihívásokkal teli és különleges album a számunkra, és nagyon boldogok vagyunk hogy a Thai rajongók eljönnek. De mint mindig, most is fogunk játszani más dalokat is a többi albumról. Várjuk, hogy láthassunk mindenkit a koncerten."
Saját fordítás, szóval eléggé... Na hát nem egy remekmű, de a lényeg benne van!
Köszönet az LPtimespontcomnak :)
Köszönöm a figyelmet! :)
Kedvenc bandánkat ismét jelölték díjra. Méghozzá a European Music Awards-on az MTV jóvoltából! Szavazzunk, mert rohadtul megérdemelnék, hogy győzzenek!
Itt a link: MTV EMA
A Best Rock és a Best World Stage kategóriában. Megkeresitek a képet, és ha ráviszitek az egeret akkor kiírja, hogy 'vote'. Katt és kész is! Többször is lehet, már kipróbáltam :D Szóval hajrá, segítsük őket ennyivel, mert tényleg megérdemelnék! Nagyonnagyonnagyon!
Egy kis motiváció: (zárójelben megjegyzem, hogy ez ODABASZ!) - Már a színpadra felvonulós rész is! Maga a zenei aláfestés is, és ahogyan a srácok felmennek. Joe is rettentő... hogy is mondjam... Komoly és olyan hűha, meg hát Mike a napszemcsibe *_* Brad is rohadt komoly képet vág, imádom. És ha megnézitek Robot, khmkhm... Milyen teste lehet már a póló alatt!!! :D És az meg mekkora már, hogy Phoenix valamilyen pohárral mászkál holt nyugodtan?! És aztán megjön Chez is, és zúúúzás!!!
Közben néztem oldalakat, és találtam egy interjút Mike-kal. Nagyjából lefordítom nektek, hátha érdekel valakit, hogy éppen mi zajlik az LP háza táján.
Elmondta, hogy nagyon izgatott, hogy megint Ázsiában turnézhatnak, és hogy ha hazamennek, akkor az új albumon fognak dolgozni. Megkérdezték tőle, hogy mikorra várható. Ő azt mondta, hogy eddig minden albumon több mint egy évig dolgoztak, ezért nem tudja megmondani biztosra. Kérdezték, hogy milyen lesz az album hangzása. Erre ő azt felelte, hogy többen is szokták kérdezni, hogy tulajdonképpen milyen is az ő hangzásuk. Szerinte hiba lenne ezt megfogalmazni, vagy skatulyába tenni. Elmondhatná, hogy éppen min dolgoznak, de ez változik. Ahogyan a több mint egy év alatt eddig mindig más volt a kiindulási és a végül kapott zenéjük. Kérdezték a hip-hop féle Fort Minorról is, és azt mondta, hogy nagyon jó volt rajta dolgozni, és tudja, hogy a rajongók imádnák, ha lenne új, de jelenleg ő csak Linkin Park cuccokon melózik. (Ezt én személy szerint nagyon-nagyon sajnálom, mert imádom az FM hangzását és mondanivalóját!) A következő kérdés az volt, hogy hogyan is került bele ő a zene világába. "Kisgyerek koromtól fogva játszottam zongorán és hallgattam rapzenét. Gitározni a barátoktól tanultam, és később végülis ennek hatására kezdtem el elkészíteni a saját zenémet, azoknak a hangzásából, amiket szerettem: alter, hip-hop, elektronikus zene... Idővel, úgy gondolom, ezek összeolvadtak egy sokkal érdekesebb és sokkal nagyobb kihívást jelentő hangzássá."
(Érdekes kérdés:) A japán feled befolyásolt valamennyire a zenétekben? "Félig japán vagyok. Ez tud lenni kicsi (egyszerű) és összetett is. Az etnikumom közrejátszik a zenémben, abban, ahogyan művészkedem (creat art fordítsátok ahogyan tetszik, nekem ez jön be :D) és minden más folyamatban is."
Mondták neki, hogy meséljen a turnéról. Azt mondta, hogy már lassan egy éve kezdődött, és nagyon élvezi, hogy mindenhol a világon játszhatnak. Olyan helyeken is, ahol eddig még nem voltak. Más nagyszerű helyeken is, mint a Red Square Moszkvában (fent a New Divide). És nagyon várja már, hogy Japánba mehessenek, ahol a Music For Reliefnek és a Save The Childrennek jótékonykodnak. Kérdezték Thaiföldről is, mivel ott fognak játszani. Azt mondta, hogy mindig is nagyon jól érezte magát ott. Az emberek, az életek, a kultúra mind olyan dolgok, amiket nagyon kedvel. "Izgatott vagy, hogy nemsokára visszatértek?" "Izgatottan várjuk, hogy láthassuk a rajongóinkat. Az A Thousand Suns egy kihívásokkal teli és különleges album a számunkra, és nagyon boldogok vagyunk hogy a Thai rajongók eljönnek. De mint mindig, most is fogunk játszani más dalokat is a többi albumról. Várjuk, hogy láthassunk mindenkit a koncerten."
Saját fordítás, szóval eléggé... Na hát nem egy remekmű, de a lényeg benne van!
Köszönet az LPtimespontcomnak :)
Köszönöm a figyelmet! :)
2011. szeptember 7.
Novella?
Sziasztok!
Tudom, hogy tegnap volt friss, de nem is új fejezettel jövök, ahogyan a címben is látható. Támadt egy ötletem, amit szeretnék veletek is megosztani.
Nem tudom, hogy mikorra ígérjem, talán nem is ígérem fix időpontra, de egy novellát fogok írni Nektek!
Igen, kifejezetten Nektek fog készülni, hiszen Ti mondhatjátok meg, hogy miről szóljon!
Annyi lenne a "játék" lényege, hogy komiban írjátok le, hogy Mikekal vagy épp Chesterrel vagy az LP-vel kapcsolatban miről olvasnátok szívesen.
Nem muszáj szerelmes történetnek lennie, lehet az egy hétköznapi dolog is, mint egy dal megírása vagy egy koncert az ő esetükben. De ezt Rátok bízom. Kommentben egy személy akármennyi ötlettel előállhat! Csak különítsétek el egymástól őket, mondjuk számozzátok meg!
Tehát röviden leírjátok, hogy mi legyen benne, én pedig megírom, és felteszem.
Természetesen a választás a véletlen műve lesz! Van nekem egy szép kalapom, abba felírogatom az ötleteket egy-egy cetlire, és kihúzok egyet.
Természetesen nem kötelező a dolog, ha egy komi sem érkezik, egy ötlet sem, akkor nem lesz ilyen meglepi novella, és haragudni sem fogok. Ez csak egy ötlet a részemről!
Puszi!
Ja, és persze, hogy a bejegyzés ne maradjon Mike nélkül:
Imádom... :)
Tudom, hogy tegnap volt friss, de nem is új fejezettel jövök, ahogyan a címben is látható. Támadt egy ötletem, amit szeretnék veletek is megosztani.
Nem tudom, hogy mikorra ígérjem, talán nem is ígérem fix időpontra, de egy novellát fogok írni Nektek!
Igen, kifejezetten Nektek fog készülni, hiszen Ti mondhatjátok meg, hogy miről szóljon!
Annyi lenne a "játék" lényege, hogy komiban írjátok le, hogy Mikekal vagy épp Chesterrel vagy az LP-vel kapcsolatban miről olvasnátok szívesen.
Nem muszáj szerelmes történetnek lennie, lehet az egy hétköznapi dolog is, mint egy dal megírása vagy egy koncert az ő esetükben. De ezt Rátok bízom. Kommentben egy személy akármennyi ötlettel előállhat! Csak különítsétek el egymástól őket, mondjuk számozzátok meg!
Tehát röviden leírjátok, hogy mi legyen benne, én pedig megírom, és felteszem.
Természetesen a választás a véletlen műve lesz! Van nekem egy szép kalapom, abba felírogatom az ötleteket egy-egy cetlire, és kihúzok egyet.
Természetesen nem kötelező a dolog, ha egy komi sem érkezik, egy ötlet sem, akkor nem lesz ilyen meglepi novella, és haragudni sem fogok. Ez csak egy ötlet a részemről!
Puszi!
Ja, és persze, hogy a bejegyzés ne maradjon Mike nélkül:
Imádom... :)
2011. július 24.
Létezem, világ!
Sziasztok!
Nos, egy este kaptam egy e-mailt Puszmótól, és megkérdezte, hogy benne lennék-e abban, hogy egy kicsit segítsen a blog és a történet "reklámozásában". Természetesen boldogan mondtam igent, és ezt a blogot és a tartalmát szeretném veletek is megosztani.
Nem csak Bekka és Mike története került fel, hanem mások is. Olyan történetek, amik nem Twilight vagy TVD alapúak. Szerintem ez egy nagyon jó kis ötlet, igazán kreatív. És itt is még egyszer: Köszönöm, Puszmó! :)
KATT: Létezem, világ!
És hogy ne maradjunk Mike nélkül:
Imádom ezt a képet... *.*
Csók, Amy
Nos, egy este kaptam egy e-mailt Puszmótól, és megkérdezte, hogy benne lennék-e abban, hogy egy kicsit segítsen a blog és a történet "reklámozásában". Természetesen boldogan mondtam igent, és ezt a blogot és a tartalmát szeretném veletek is megosztani.
Nem csak Bekka és Mike története került fel, hanem mások is. Olyan történetek, amik nem Twilight vagy TVD alapúak. Szerintem ez egy nagyon jó kis ötlet, igazán kreatív. És itt is még egyszer: Köszönöm, Puszmó! :)
KATT: Létezem, világ!
És hogy ne maradjunk Mike nélkül:
Imádom ezt a képet... *.*
Csók, Amy
2011. július 16.
LP
Sziasztok!
Néhány hete kiírtam, hogy egy másik blogra egy nagyon kedves barátnőm kérésére írtam egy cikket a Linkin Parkról, és most úgy gondoltam kiteszem ide is, ha esetleg valaki nem olvasta volna. :)
Linkin Park
Nekem örök, s mindenki másnak is…
Őszintén bevallom, hogy ez a „cikk” vagy nevezzük akárminek, nem az eredeti, amit elkezdtem hetekkel ezelőtt. Abban leírtam mindent, amit a munkásságukról tudni lehet, minden dátumot, minden fontosabb eseményt, albumot, dalmegjelenést. És tudjátok mit? Nem vagyok rá büszke. Kesha már hetek óta rágja a fülemet, hogy mikor leszek kész?! Bevallom, hogy a sok tanulnivalóm mellett, nem volt annyi időm, hogy elkészítsem, de mindig, minden nap csak egy kicsit írtam hozzá. És ma elolvastam egyben az egészet, s rájöttem, hogy ÉN nem akarom, hogy ezt tudjátok róluk.
Beírjuk a Google-ba, és mindenki tud mindent. Én viszont egészen más nézőpontból szeretném megvilágítani őket, a saját nézőpontomból, s elmondani az érzéseimet velük, a zenéjükkel kapcsolatban.
Nem tudom, hogy drága barátnőm, Kesha ismer-e még rajtam kívül nagy LP rajongókat, de minden beképzeltség nélkül mondhatom: én tényleg nagy rajongó vagyok. Hát akkor lássuk:
Csak a tisztánlátás végett: Chester: ének (gitár és dob újabban), Mike: gitár, zongora, rap, ének, Rob: dob, Phoenix: basszusgitár, Brad: szólógitár (dob újabban), Joe: DJ.
A kilencvenes években Mike és Brad egy középiskolába jártak, ahol elhatározták, hogy megalapítanak egy olyan bandát, amiben ötvözik a kedvenc stílusaik jegyeit. Rob is csatlakozott hozzájuk, mint dobos, és így hárman alapították meg a Xero-t 1996-ban, ami a Linkin Park elődje volt. Brad az UCLA-n találkozott Phoenixszel, aki basszusgitározott, míg Mike a Pasadenán tanult, ahol megismerte Joe-t, aki DJ-ként ötvözni tudta a hangzásukat. Végül Mark Wakefield is csatlakozott hozzájuk, mint énekes, és így állt össze a végleges Xero. Ekkoriban Mark Wakefield volt az énekes, aki elhagyta a bandát, s ekkor jött Chester. Hallotta a demójukat, és látott bennük annyi lehetőséget, hogy megpróbálja. Felénekelte rá a dalát, majd telefonon lejátszotta ezt Mikenak. Másnap az arizonai srác már a Xero próbatermében volt. (Későbbi keresztelkedések is történtek. Először Hybrid Theoryra, majd a köztudatba bevonulva Linkin Parkra.)
Az első album, a Hybrid Theory nekem már az elején elrabolta a szívemet. Igaz, hogy alig voltam tíz éves, mégis… Azóta is töretlen a szeretetem a zenéjük iránt. Elég, ha ránézek arra a borítóra, mert az mindent elmond. Mike tervezte, s egy katona látható rajta, szárnyakkal. Számomra a küzdést, a túlélést jelenti, azt, hogy ha nagyon akarunk valamit, és tényleg minden erőnket belefektetjük, akkor sikerülni fog. Nem hiába vagyok büszke gazdája, egy ezt ábrázoló nyakláncnak is. Ez az érzés mindig velem van, akarom, hogy velem legyen.
Személyes kedvencem a Papercut, In The End és a With You. A dalszövegek mindent elmondanak. Nem az a tipikus megszokott sablonszöveg, amiről mindenki kornyikál. Nem arról szól, hogy volt egy lány, aki átcseszte őket, és ez fáj. Az életről szól, kis csalódásról a szerelemben, a paranoiáról, arról, hogy vigyázz, nehogy a tömeg áldozata legyél.
Számomra az, hogy meg merték tenni azt, amit, az mindennél többet jelent, és le a kalappal előttük. Tudtátok, hogy először megpróbálták lebeszélni Mike-ot arról, hogy rappeljen is? Hogy maradjon meg csak a zongoránál? Mekkora barom volt az illető! És Mike milyen jól tette, hogy nem hallgatott rá! Mert ami különlegessé teszi őket az pont az a hangzás, amit így ötvöznek. Hip-hop és rock. Szerintem nem lehet őket besorolni egy kategóriába, ahogyan azt szokták: nu-metal. Szerintem legyen egy olyan kategória, ami róluk szól, és csak rájuk illik…
Egyébként csak zárójelben megjegyzem, hogy a Crawlingért Grammy díjat kaptak! Hoppá-hoppá! Azért nem semmi!
Turné-koncert-turné-koncert egymás hátán követte egymást, majd kaptunk valami olyat, amire nem igazán számítottunk. Egy olyan albumot, ami a HT remixalbuma lett, s több híresség is segített az elkészítésben. És megint csak nézzünk rá a borítóra: egy katona, olyan robot stílusban. Ismét elvesztem. Honnan jönnek az ilyen zseniális ötleteik? Ez az album megosztotta a hallgatóságot. Azt várták, hogy majd valami újjal jönnek, de én ennek is marhára örültem, mert ennek is különös hangzása lett. Csak hogy kiemeljem a kedvenceimet: Istp Klosr, Pts.Of.Athrty és FRGT 10. Hallgassátok meg őket. Akinek nem tetszik, az addig hallgassa, amíg megtalálja benne azt a különlegességet, amit én már elsőre megtaláltam…
Aztán jött a Meteora, ami eléggé hajazott a HT-re, de akkora sikert nem aratott. Persze nem kell félreérteni! Akkora sikert nem aratott jelen esetben azt jelenti, hogy a HT a kiadásakor minden eladási rekordot megdöntött. A Meteora az első héten szinte adatta magát, mintegy 800.000 példány kelt el belőle, mégsem ismétlődött meg az olyan mértékű siker.
Újabb sokat mondó szövegek, fülbemászó dallamok. Numb, Faint, Breaking The Habit. Csak hogy a legnagyobbakat említsem.
Végül, de nem utolsó sorban a tavalyi évben debütált a negyedik nagylemez az A Thousand Suns, ami aztán végképp kiborította azt a bizonyos bilit. Rajongók ezrei hördültek fel nemtetszésüket kifejezve az album hangzása iránt, ami valljuk be, tényleg eléggé átlépte a határokat. Már azok határait, akik határok közé akarták szorítani a Linkin Parkot. Mert őket nem lehet. Az elektronikus zene itt került talán a legjobban előtérbe, nem tipikusan az a vadulós, rockos album lett belőle.
Waiting For The End, The Catalyst, Wretches And Kings.
Valljuk be, sokan elpártoltak tőlük emiatt, de persze sokan emiatt is szerették meg őket. Nem mondom, mikor először hallottam az albumot nekem is fent akadtak a szemeim. De aztán végighallgattam, minden egyes számot, szépen sorban, s mára a kedvencem lett.
Azért hadd említsek arról is szót, hogy az évek során persze nem csak a Linkin Park háza táján söprögettek a fiúk. Chester a Dead By Sunrise énekes lett, s egy lemezt sikeresen ki is adtak, ami szerintem nagyon jó lett. Ő maga úgy nyilatkozott egyszer erről, hogy írt pár számot, amik akkor nem illettek volna bele az LP stílusába, vagy képébe. Így hát nézni kellett új banda után. Crawl Back In – a szám valami eszméletlen, bár mit is várhatnánk nemde? Hiszen Chester hangja sosem vész el, sőt egyre jobb lesz, már ha ez lehetséges.
És persze személyes kedvencem, Mike is elindult egy vonalon, s a saját produkciós cégének égisze alatt (Machine Shop Recordings) megalapította a Fort Minort. Nos, ez a formáció tényleg elütött a Linkin Parktól, sokkal inkább volt hip-hop. A Styles of Beyonddal karöltve olyan számokat hoztak össze, amik mindent elmondtak Mikeról. Azért jó, nem, hogy egy-egy szám meghallgatásával többet tudunk meg róla, mint száz interjú elolvasásával? A Kenji című számuk például Mike őseiről, dédszüleiről, akik Japánból emigráltak az USA-ba. Két lemezük, a The Rising Tied és a We Major jelent meg. Remember The Name, Where’d You Go, Believe Me – csak, hogy a legismertebbeket említsem.
És persze ne feledkezzünk meg a Collision Course-ról se, amit Jay-Z-vel együtt alkottak. A séma egyszerű: ötvözés. Hol a Linkin Park zenéjére tették Jay-Z szövegét, hol fordítva.
Dirt Off Your Shoulder/Lying From You – szerintem ez lett az egyik legjobb.
Nos igen, ez egy kisebb áttekintés volt, persze közel sem beszéltem mindenről. Nem egy filmhez adtak zenét (pl. 2008-Leave Out All The Rest az Alkonyathoz, és idén az Iridescent a Transformers 3-hoz), sőt még videojátékokhoz is. Jótékonykodnak, ott segítenek, ahol tudnak.
A közvetlenségük a rajongókkal szemben számomra nagyon szimpatikus, mindig kedvesek, és jófejek. Ez pedig sokat számít.
Ahogyan az is, amit a színpadon művelnek! Elképesztő. Manapság azért már túl vannak a harmincon, Chester idén volt harmincöt, de még most is úgy ugrál és rohangál a színpadon, mintha huszonéves lenne. Az idő nem fog felettük. Olyan koncerteket csinálnak, amik felejthetetlen élményt nyújtanak. Mike sosem fél lemenni a közönség elé, felállni a kordon szélére, és énekeltetni őket, ahogyan Chester is megteszi ezt olykor-olykor. A hangzásuk fantasztikus, ugyanúgy szólnak, mint stúdióban.
Ami viszont talán a leglényegesebb, hogy tűzön-vizen átviszik a zenéjüket. Nem számít, hogy mi lesz. Kaptak ők már hideget és meleget is, és kapni is fognak, de én nagyon remélem, hogy sosem fognak meghátrálni. Mert nem fognak, tudom…
Látni a boldog mosolyt az arcukon egy-egy koncerten, azt, hogy még most is imádják minden dalukat, és legfőképpen azt a több ezer embert, akik ellátogatnak a helyszínekre…
Mike Shinoda dolgozik talán a legtöbbet, ahogyan Chester is viccesen megjegyezte egyszer, hogy Mike az ő kis rabszolgájuk. Beceneve "The Glue" azaz ragasztó, s ezt azért adták neki, mert ő az egyetlen, aki mindent kézben tud tartani.
Az tény, hogy minden zenei cucchoz ért, felvesz, kever, zenét ír, dalszöveget gyárt, énekel, zongorázik, rappel, gitározik, rajzol, rendez. És csak a rend kedvéért, hogy valami igazán kiborítóan csajos is legyen a bejegyzésben: kurva jól néz ki, fájdalmasan jól!!! Úgy szoktam mondani, hogy leolvad egy mosolyától a bugyim...
Mike apja japán származású, édesanyja pedig orosz. Már kiskorában megtanult zongorázni, aztán később saját szerzeményekkel is próbálkozott, eléggé eredményesen. Mike mára házas ember, feleségét Annának hívják, és van egy éde-bédi kisfiúk, Otis. (Igen, ez a tény totál romba szokta dönteni az álomvilágomat...) Mike Chesterrel ellentétben nem varratott magára tetoválást eddig - legalábbis amhogy tudjuk -, mert ez nem az ő világa. És én meg is értem őt, hiszen személyiségileg azért különböznek Chesterrel ilyen téren. A Xero alapítótagja, tehát így a Linkin Park egyik alappillére. Régi jó barátok Braddel, együtt nőttek fel szinte.
Mike tervezett cipőket a DC-nek, ami azért szerintem eléggé nagy durranás. A saját blogján rengeteg képet szokott megosztani velünk, amiket hol ő maga festett, hol más, és azt mutatja, hogy neki ez mennyire tetszik. Minden héten van legalább egy posztja, és ez nagyon jó, tudván, hogy a kommenteket is elolvassa. Egyszóval tényleg minden tiszteletem az övé!
Néhány hete kiírtam, hogy egy másik blogra egy nagyon kedves barátnőm kérésére írtam egy cikket a Linkin Parkról, és most úgy gondoltam kiteszem ide is, ha esetleg valaki nem olvasta volna. :)
Linkin Park
Nekem örök, s mindenki másnak is…
Őszintén bevallom, hogy ez a „cikk” vagy nevezzük akárminek, nem az eredeti, amit elkezdtem hetekkel ezelőtt. Abban leírtam mindent, amit a munkásságukról tudni lehet, minden dátumot, minden fontosabb eseményt, albumot, dalmegjelenést. És tudjátok mit? Nem vagyok rá büszke. Kesha már hetek óta rágja a fülemet, hogy mikor leszek kész?! Bevallom, hogy a sok tanulnivalóm mellett, nem volt annyi időm, hogy elkészítsem, de mindig, minden nap csak egy kicsit írtam hozzá. És ma elolvastam egyben az egészet, s rájöttem, hogy ÉN nem akarom, hogy ezt tudjátok róluk.
Beírjuk a Google-ba, és mindenki tud mindent. Én viszont egészen más nézőpontból szeretném megvilágítani őket, a saját nézőpontomból, s elmondani az érzéseimet velük, a zenéjükkel kapcsolatban.
Nem tudom, hogy drága barátnőm, Kesha ismer-e még rajtam kívül nagy LP rajongókat, de minden beképzeltség nélkül mondhatom: én tényleg nagy rajongó vagyok. Hát akkor lássuk:
Csak a tisztánlátás végett: Chester: ének (gitár és dob újabban), Mike: gitár, zongora, rap, ének, Rob: dob, Phoenix: basszusgitár, Brad: szólógitár (dob újabban), Joe: DJ.
A kilencvenes években Mike és Brad egy középiskolába jártak, ahol elhatározták, hogy megalapítanak egy olyan bandát, amiben ötvözik a kedvenc stílusaik jegyeit. Rob is csatlakozott hozzájuk, mint dobos, és így hárman alapították meg a Xero-t 1996-ban, ami a Linkin Park elődje volt. Brad az UCLA-n találkozott Phoenixszel, aki basszusgitározott, míg Mike a Pasadenán tanult, ahol megismerte Joe-t, aki DJ-ként ötvözni tudta a hangzásukat. Végül Mark Wakefield is csatlakozott hozzájuk, mint énekes, és így állt össze a végleges Xero. Ekkoriban Mark Wakefield volt az énekes, aki elhagyta a bandát, s ekkor jött Chester. Hallotta a demójukat, és látott bennük annyi lehetőséget, hogy megpróbálja. Felénekelte rá a dalát, majd telefonon lejátszotta ezt Mikenak. Másnap az arizonai srác már a Xero próbatermében volt. (Későbbi keresztelkedések is történtek. Először Hybrid Theoryra, majd a köztudatba bevonulva Linkin Parkra.)
Az első album, a Hybrid Theory nekem már az elején elrabolta a szívemet. Igaz, hogy alig voltam tíz éves, mégis… Azóta is töretlen a szeretetem a zenéjük iránt. Elég, ha ránézek arra a borítóra, mert az mindent elmond. Mike tervezte, s egy katona látható rajta, szárnyakkal. Számomra a küzdést, a túlélést jelenti, azt, hogy ha nagyon akarunk valamit, és tényleg minden erőnket belefektetjük, akkor sikerülni fog. Nem hiába vagyok büszke gazdája, egy ezt ábrázoló nyakláncnak is. Ez az érzés mindig velem van, akarom, hogy velem legyen.Személyes kedvencem a Papercut, In The End és a With You. A dalszövegek mindent elmondanak. Nem az a tipikus megszokott sablonszöveg, amiről mindenki kornyikál. Nem arról szól, hogy volt egy lány, aki átcseszte őket, és ez fáj. Az életről szól, kis csalódásról a szerelemben, a paranoiáról, arról, hogy vigyázz, nehogy a tömeg áldozata legyél.
Számomra az, hogy meg merték tenni azt, amit, az mindennél többet jelent, és le a kalappal előttük. Tudtátok, hogy először megpróbálták lebeszélni Mike-ot arról, hogy rappeljen is? Hogy maradjon meg csak a zongoránál? Mekkora barom volt az illető! És Mike milyen jól tette, hogy nem hallgatott rá! Mert ami különlegessé teszi őket az pont az a hangzás, amit így ötvöznek. Hip-hop és rock. Szerintem nem lehet őket besorolni egy kategóriába, ahogyan azt szokták: nu-metal. Szerintem legyen egy olyan kategória, ami róluk szól, és csak rájuk illik…
Egyébként csak zárójelben megjegyzem, hogy a Crawlingért Grammy díjat kaptak! Hoppá-hoppá! Azért nem semmi!
Turné-koncert-turné-koncert egymás hátán követte egymást, majd kaptunk valami olyat, amire nem igazán számítottunk. Egy olyan albumot, ami a HT remixalbuma lett, s több híresség is segített az elkészítésben. És megint csak nézzünk rá a borítóra: egy katona, olyan robot stílusban. Ismét elvesztem. Honnan jönnek az ilyen zseniális ötleteik? Ez az album megosztotta a hallgatóságot. Azt várták, hogy majd valami újjal jönnek, de én ennek is marhára örültem, mert ennek is különös hangzása lett. Csak hogy kiemeljem a kedvenceimet: Istp Klosr, Pts.Of.Athrty és FRGT 10. Hallgassátok meg őket. Akinek nem tetszik, az addig hallgassa, amíg megtalálja benne azt a különlegességet, amit én már elsőre megtaláltam…
Aztán jött a Meteora, ami eléggé hajazott a HT-re, de akkora sikert nem aratott. Persze nem kell félreérteni! Akkora sikert nem aratott jelen esetben azt jelenti, hogy a HT a kiadásakor minden eladási rekordot megdöntött. A Meteora az első héten szinte adatta magát, mintegy 800.000 példány kelt el belőle, mégsem ismétlődött meg az olyan mértékű siker.
Újabb sokat mondó szövegek, fülbemászó dallamok. Numb, Faint, Breaking The Habit. Csak hogy a legnagyobbakat említsem.
Ezután mindenki várta a még elvetemültebb folytatást, mi viszont le lettünk hűtve. A Minutes to Midnight nem egészen olyan lett, mint vártuk volna. Sokkal több hangsúlyt fektettek a világ lüktetésére, mint a személy szerinti érzésekre, mégis tökéletesen ötvözték a kettőt. What I’ve Done, No More Sorrow, Bleed It Out.
Végül, de nem utolsó sorban a tavalyi évben debütált a negyedik nagylemez az A Thousand Suns, ami aztán végképp kiborította azt a bizonyos bilit. Rajongók ezrei hördültek fel nemtetszésüket kifejezve az album hangzása iránt, ami valljuk be, tényleg eléggé átlépte a határokat. Már azok határait, akik határok közé akarták szorítani a Linkin Parkot. Mert őket nem lehet. Az elektronikus zene itt került talán a legjobban előtérbe, nem tipikusan az a vadulós, rockos album lett belőle.Waiting For The End, The Catalyst, Wretches And Kings.
Valljuk be, sokan elpártoltak tőlük emiatt, de persze sokan emiatt is szerették meg őket. Nem mondom, mikor először hallottam az albumot nekem is fent akadtak a szemeim. De aztán végighallgattam, minden egyes számot, szépen sorban, s mára a kedvencem lett.
Azért hadd említsek arról is szót, hogy az évek során persze nem csak a Linkin Park háza táján söprögettek a fiúk. Chester a Dead By Sunrise énekes lett, s egy lemezt sikeresen ki is adtak, ami szerintem nagyon jó lett. Ő maga úgy nyilatkozott egyszer erről, hogy írt pár számot, amik akkor nem illettek volna bele az LP stílusába, vagy képébe. Így hát nézni kellett új banda után. Crawl Back In – a szám valami eszméletlen, bár mit is várhatnánk nemde? Hiszen Chester hangja sosem vész el, sőt egyre jobb lesz, már ha ez lehetséges.
És persze személyes kedvencem, Mike is elindult egy vonalon, s a saját produkciós cégének égisze alatt (Machine Shop Recordings) megalapította a Fort Minort. Nos, ez a formáció tényleg elütött a Linkin Parktól, sokkal inkább volt hip-hop. A Styles of Beyonddal karöltve olyan számokat hoztak össze, amik mindent elmondtak Mikeról. Azért jó, nem, hogy egy-egy szám meghallgatásával többet tudunk meg róla, mint száz interjú elolvasásával? A Kenji című számuk például Mike őseiről, dédszüleiről, akik Japánból emigráltak az USA-ba. Két lemezük, a The Rising Tied és a We Major jelent meg. Remember The Name, Where’d You Go, Believe Me – csak, hogy a legismertebbeket említsem.
És persze ne feledkezzünk meg a Collision Course-ról se, amit Jay-Z-vel együtt alkottak. A séma egyszerű: ötvözés. Hol a Linkin Park zenéjére tették Jay-Z szövegét, hol fordítva.
Dirt Off Your Shoulder/Lying From You – szerintem ez lett az egyik legjobb.
Nos igen, ez egy kisebb áttekintés volt, persze közel sem beszéltem mindenről. Nem egy filmhez adtak zenét (pl. 2008-Leave Out All The Rest az Alkonyathoz, és idén az Iridescent a Transformers 3-hoz), sőt még videojátékokhoz is. Jótékonykodnak, ott segítenek, ahol tudnak.
A közvetlenségük a rajongókkal szemben számomra nagyon szimpatikus, mindig kedvesek, és jófejek. Ez pedig sokat számít.
Ahogyan az is, amit a színpadon művelnek! Elképesztő. Manapság azért már túl vannak a harmincon, Chester idén volt harmincöt, de még most is úgy ugrál és rohangál a színpadon, mintha huszonéves lenne. Az idő nem fog felettük. Olyan koncerteket csinálnak, amik felejthetetlen élményt nyújtanak. Mike sosem fél lemenni a közönség elé, felállni a kordon szélére, és énekeltetni őket, ahogyan Chester is megteszi ezt olykor-olykor. A hangzásuk fantasztikus, ugyanúgy szólnak, mint stúdióban.
Ami viszont talán a leglényegesebb, hogy tűzön-vizen átviszik a zenéjüket. Nem számít, hogy mi lesz. Kaptak ők már hideget és meleget is, és kapni is fognak, de én nagyon remélem, hogy sosem fognak meghátrálni. Mert nem fognak, tudom…
Látni a boldog mosolyt az arcukon egy-egy koncerten, azt, hogy még most is imádják minden dalukat, és legfőképpen azt a több ezer embert, akik ellátogatnak a helyszínekre…
Mike Shinoda dolgozik talán a legtöbbet, ahogyan Chester is viccesen megjegyezte egyszer, hogy Mike az ő kis rabszolgájuk. Beceneve "The Glue" azaz ragasztó, s ezt azért adták neki, mert ő az egyetlen, aki mindent kézben tud tartani.Az tény, hogy minden zenei cucchoz ért, felvesz, kever, zenét ír, dalszöveget gyárt, énekel, zongorázik, rappel, gitározik, rajzol, rendez. És csak a rend kedvéért, hogy valami igazán kiborítóan csajos is legyen a bejegyzésben: kurva jól néz ki, fájdalmasan jól!!! Úgy szoktam mondani, hogy leolvad egy mosolyától a bugyim...
Mike apja japán származású, édesanyja pedig orosz. Már kiskorában megtanult zongorázni, aztán később saját szerzeményekkel is próbálkozott, eléggé eredményesen. Mike mára házas ember, feleségét Annának hívják, és van egy éde-bédi kisfiúk, Otis. (Igen, ez a tény totál romba szokta dönteni az álomvilágomat...) Mike Chesterrel ellentétben nem varratott magára tetoválást eddig - legalábbis amhogy tudjuk -, mert ez nem az ő világa. És én meg is értem őt, hiszen személyiségileg azért különböznek Chesterrel ilyen téren. A Xero alapítótagja, tehát így a Linkin Park egyik alappillére. Régi jó barátok Braddel, együtt nőttek fel szinte.
Mike tervezett cipőket a DC-nek, ami azért szerintem eléggé nagy durranás. A saját blogján rengeteg képet szokott megosztani velünk, amiket hol ő maga festett, hol más, és azt mutatja, hogy neki ez mennyire tetszik. Minden héten van legalább egy posztja, és ez nagyon jó, tudván, hogy a kommenteket is elolvassa. Egyszóval tényleg minden tiszteletem az övé!
(Csak megjegyzem, hogy imád remixeket gyártani, és a kedvencem a Leave Out All the Rest Remix lett!)
Chester Bennington, aki Mark Wakefieldet váltotta még a Xero idején, mikor véglegesen nem állt még össze a csapat, korunk legjobb énekese. Mondjon bárki bármit, szerintem az. Hihetetlen hangja van, és ezt mindenki elismeri a bandában is. Újabb csajos megjegyzés: imádom a tetkóit, ettől lesz szexi, de persze a szívem elrablója mindig Mike marad… :)
Ami Chezt illeti, mindenki tudja, hogy "sajátos véleménye van a vallásról". Mondjuk szívesen elbeszélgetnék vele erről, hogy mégis hogyan értheti ezt, de mindenesetre ez is mutatja, hogy nem mindnnapi srác. Híres a tetoválásairól, amik mára olyan szép számban díszitik a testét, hogy nem szeretném felsorolni mindet, csak azt az egyet, amit rögtön kiszúr az ember: a karján lévő lángokat. Ezek Chez kedvencei, és meg is értem, hogy miért. Igazán egyedi, és nekem is nagyon tetszik, neki pedig nagyon jól áll. A magánélete nagyon érdekes, és bonyolult. A gyerekkora meglehetősen sötét volt, nehéz. Nem titkolja, hogy sokáig drogozott, s így próbált elmenekülni a problémái elől. Mikor még csak húsz éves volt, megszületett az első fia, Jamie, akinek az anyjával több kapcsolata nem volt, csak az-az egy éjszaka, de ez megváltoztatta őt, és leállt a drogokkal. Chester megnősült, és akkori barátnőjét vette el, Samanthát - aki egyébként megtervezte a jeggyűrűként szolgáló tetoválást mindkettejük számára -, később megszületett a második kisfia, Draven. A sok turnézás miatt tönkrement a házzaságuk, és elváltak, azonban a mi Chezzy Chezünk nem szomorkodott sokáig, megismerte Talindát, akit hamarosan el is vett feleségül, és Talinda megszülte a harmadik kicsi Benningtont, Tyler Lee-t.
Brad Delson, aki a szólógitáros, nem csak a gitárjátékával tűnik ki a tömegből, hanem egyedi hajkoronájával is. Valljuk be, az a haj eszméletlen. Kommunikációt tanult az egyetemen, és mostanra az édesapjával együtt kezelik a Linkin Park pénzügyeit. Ketten alapították a BandMerch nevű céget, ami kezdetben csak a Linkin Park termékeit forgalmazta, mára azonban olyan nagy név lett, hogy más bandákkal is szerződtek. Nem mellesleg ő is tagja a Mike által alapított Machine Shop Recordingsnak. 2003-ban nősült meg, és 2008-ban kisfia született, akit Jonah-nak hívnak.
David „Phoenix” Farrell a basszusgitáros már a kezdetektől velük van, egyetlen egy kisebb kihagyással. Dave igazi zenész családba született, édesanyja tanította meg zongorázni, s idősebb bátyja inspirálta a zenei pályán. 2002-ben megnősült, majd két lánya született, Regan és Brooke. Dave nagyon sportos beállítottságú, sokáig focizott, szeret golfozni, sőt állítólag 2008-ban egy németországi fellépésen fél szemmel egy Amerikai focimeccset nézett. Nem semmi a pasi! Mostanában sokat vokálozik a bandában. Hát igen, nem utolsó hangja van a srácnak. Két darab főnix tetoválás van a hátán, amit Mike tervezett -állítólag-.
Joe Hahn a DJ, aki nem csak a zenéhez ért, hanem a videoklippek rendezését is lassan teljesen magára vállalja, ami magával ragadó munkákat eredményez. Az In The End videoklippjéhez az ő ötlete volt a repülő bálna effektus, és a Somewhere I Belong elefántpókjai is. Az A Thousand Suns klippjeit mind ő rendezte, ahogyan a nagyon látványos New Divide-ot is, ami a Transformers 2-höz készült. Nekem az egyik kedvenc klippem. Nagyon kreatív személyiség, egy jó nagy adag tehetséggel megáldva. A zenéje egyedülálló, különleges. Mike-kal járt egy egyetemre, és ott tanult meg hivatásszerűen rajzolni. Ketten szerintem bármire képesek, ami ezt a teret illeti. Ő mindössze egyetlen válással büszkélkedik eddig - ha jól tudom -.
Mit is mondhatnék még? Szavakkal igazából nem is nagyon fejezhető ki az, ahogyan én érzek irántuk, a munkásságuk iránt. Nekem mindent jelentenek, nem telik el úgy nap, hogy ne hallgassam őket. Egyszerűen muszáj, olyan, mint a szenvedélybetegség. Ha egész nap nem hallgattam őket, szinte már nem is tudok másra figyelni, csak, hogy a fejemben dúdolgatom valamelyik számukat. Sosem unom meg a koncertfelvételek nézegetését, mert számomra sajnos egyelőre csak ennyi jut. Azonban ezekből is nagyon jó dolgokat lehet kihozni. Megfigyelni a mozdulataikat, élvezni a szövegüket, álmodozni, hogy majd egyszer én is ott leszek az első sorban...
Remélem, hogy egy kicsit meg tudtam mutatni nektek, hogy én milyennek látom őket. Persze biztosan vannak olyanok, akik nálam jobban értenek hozzá, és olyanok akik nem így látják ezt…
Döntsétek el ti, hogy mennyire voltam jó bemutatója a Linkin Parknak!
Csók, Amy
UI: Smiley girl hiányolta, hogy nem írtam bele, hogy Chester örökbe fogadta Isaiah-t. Tudom, hogy megtette, ismerem Chez életét! Egyszerűen azért nem írtam bele, mert nem édes gyermeke. De csak, hogy nehogy azt higgyétek, hogy nem vagyok tisztában Mr. Bennington életével idebiggyesztem.
Chester Bennington, aki Mark Wakefieldet váltotta még a Xero idején, mikor véglegesen nem állt még össze a csapat, korunk legjobb énekese. Mondjon bárki bármit, szerintem az. Hihetetlen hangja van, és ezt mindenki elismeri a bandában is. Újabb csajos megjegyzés: imádom a tetkóit, ettől lesz szexi, de persze a szívem elrablója mindig Mike marad… :)Ami Chezt illeti, mindenki tudja, hogy "sajátos véleménye van a vallásról". Mondjuk szívesen elbeszélgetnék vele erről, hogy mégis hogyan értheti ezt, de mindenesetre ez is mutatja, hogy nem mindnnapi srác. Híres a tetoválásairól, amik mára olyan szép számban díszitik a testét, hogy nem szeretném felsorolni mindet, csak azt az egyet, amit rögtön kiszúr az ember: a karján lévő lángokat. Ezek Chez kedvencei, és meg is értem, hogy miért. Igazán egyedi, és nekem is nagyon tetszik, neki pedig nagyon jól áll. A magánélete nagyon érdekes, és bonyolult. A gyerekkora meglehetősen sötét volt, nehéz. Nem titkolja, hogy sokáig drogozott, s így próbált elmenekülni a problémái elől. Mikor még csak húsz éves volt, megszületett az első fia, Jamie, akinek az anyjával több kapcsolata nem volt, csak az-az egy éjszaka, de ez megváltoztatta őt, és leállt a drogokkal. Chester megnősült, és akkori barátnőjét vette el, Samanthát - aki egyébként megtervezte a jeggyűrűként szolgáló tetoválást mindkettejük számára -, később megszületett a második kisfia, Draven. A sok turnézás miatt tönkrement a házzaságuk, és elváltak, azonban a mi Chezzy Chezünk nem szomorkodott sokáig, megismerte Talindát, akit hamarosan el is vett feleségül, és Talinda megszülte a harmadik kicsi Benningtont, Tyler Lee-t.
Brad Delson, aki a szólógitáros, nem csak a gitárjátékával tűnik ki a tömegből, hanem egyedi hajkoronájával is. Valljuk be, az a haj eszméletlen. Kommunikációt tanult az egyetemen, és mostanra az édesapjával együtt kezelik a Linkin Park pénzügyeit. Ketten alapították a BandMerch nevű céget, ami kezdetben csak a Linkin Park termékeit forgalmazta, mára azonban olyan nagy név lett, hogy más bandákkal is szerződtek. Nem mellesleg ő is tagja a Mike által alapított Machine Shop Recordingsnak. 2003-ban nősült meg, és 2008-ban kisfia született, akit Jonah-nak hívnak.
David „Phoenix” Farrell a basszusgitáros már a kezdetektől velük van, egyetlen egy kisebb kihagyással. Dave igazi zenész családba született, édesanyja tanította meg zongorázni, s idősebb bátyja inspirálta a zenei pályán. 2002-ben megnősült, majd két lánya született, Regan és Brooke. Dave nagyon sportos beállítottságú, sokáig focizott, szeret golfozni, sőt állítólag 2008-ban egy németországi fellépésen fél szemmel egy Amerikai focimeccset nézett. Nem semmi a pasi! Mostanában sokat vokálozik a bandában. Hát igen, nem utolsó hangja van a srácnak. Két darab főnix tetoválás van a hátán, amit Mike tervezett -állítólag-.
Rob Bourdon a dobok mögött valami eszméletlen. Nagyon jó zenész, nem csak a doboláshoz ért, de gyönyörűen zongorázik is. Már kilenc éves korában megtanult dobolni, miután az anyukája bemutatta az Aerosmith dobosának. Volt az ő életében is egy nem túl szép időszak, mikor a droghoz nyúlt, de sikeresen kiláballt ebből, és ezután csak a zenének élt. A barátnőjét Vanessának hívják, aki olykor elkíséri őt a koncertekre.
Joe Hahn a DJ, aki nem csak a zenéhez ért, hanem a videoklippek rendezését is lassan teljesen magára vállalja, ami magával ragadó munkákat eredményez. Az In The End videoklippjéhez az ő ötlete volt a repülő bálna effektus, és a Somewhere I Belong elefántpókjai is. Az A Thousand Suns klippjeit mind ő rendezte, ahogyan a nagyon látványos New Divide-ot is, ami a Transformers 2-höz készült. Nekem az egyik kedvenc klippem. Nagyon kreatív személyiség, egy jó nagy adag tehetséggel megáldva. A zenéje egyedülálló, különleges. Mike-kal járt egy egyetemre, és ott tanult meg hivatásszerűen rajzolni. Ketten szerintem bármire képesek, ami ezt a teret illeti. Ő mindössze egyetlen válással büszkélkedik eddig - ha jól tudom -.
Mit is mondhatnék még? Szavakkal igazából nem is nagyon fejezhető ki az, ahogyan én érzek irántuk, a munkásságuk iránt. Nekem mindent jelentenek, nem telik el úgy nap, hogy ne hallgassam őket. Egyszerűen muszáj, olyan, mint a szenvedélybetegség. Ha egész nap nem hallgattam őket, szinte már nem is tudok másra figyelni, csak, hogy a fejemben dúdolgatom valamelyik számukat. Sosem unom meg a koncertfelvételek nézegetését, mert számomra sajnos egyelőre csak ennyi jut. Azonban ezekből is nagyon jó dolgokat lehet kihozni. Megfigyelni a mozdulataikat, élvezni a szövegüket, álmodozni, hogy majd egyszer én is ott leszek az első sorban...
Remélem, hogy egy kicsit meg tudtam mutatni nektek, hogy én milyennek látom őket. Persze biztosan vannak olyanok, akik nálam jobban értenek hozzá, és olyanok akik nem így látják ezt…
Döntsétek el ti, hogy mennyire voltam jó bemutatója a Linkin Parknak!
Csók, Amy
UI: Smiley girl hiányolta, hogy nem írtam bele, hogy Chester örökbe fogadta Isaiah-t. Tudom, hogy megtette, ismerem Chez életét! Egyszerűen azért nem írtam bele, mert nem édes gyermeke. De csak, hogy nehogy azt higgyétek, hogy nem vagyok tisztában Mr. Bennington életével idebiggyesztem.
2011. július 15.
Labbit
Sziasztok!
Nos, most egy igen érdekes művészeti alkotással jelentkezem. Mike közzétette már a hét elején is, hogy készít egy saját festésű "Labbit"-ot az Amerikai Japánok Nemzeti Múzeuma számára. Ez egy ilyen kis játékfigura (a történetét sajnos nem ismerem, hogy vajon ki találta ki vagy ilyesmi), és eladó az eBay-en. 200 dollárról indult a licit tegnap (csütörtök) este. Hát ha lenne ennyi fölösleges pénzem, tuti megvenném. Nem csak azért, mert irtó cuki a Labbit és aláírást is tartalmaz az alján, hanem mert a pénz a Music for Relief-nek azon belül is a Japán résznek fog menni, és a múzeumnak is persze.
Egyszóval Mike ismét megmutatta, hogy milyen önzetlen, hogy szeret segíteni, és imádom ezért! :)
Íme a Labbit:
Nagyon aranyos kis állat, főleg, hogy olyan arca van, mintha épp valami rosszat csinált volna, és épp sunyít. De ami igazán Mike stílusa, az a talpazat. Na ott kiütközik, hogy ő készítette, és nagyon jó lett! :)
Csók, Amy
Nos, most egy igen érdekes művészeti alkotással jelentkezem. Mike közzétette már a hét elején is, hogy készít egy saját festésű "Labbit"-ot az Amerikai Japánok Nemzeti Múzeuma számára. Ez egy ilyen kis játékfigura (a történetét sajnos nem ismerem, hogy vajon ki találta ki vagy ilyesmi), és eladó az eBay-en. 200 dollárról indult a licit tegnap (csütörtök) este. Hát ha lenne ennyi fölösleges pénzem, tuti megvenném. Nem csak azért, mert irtó cuki a Labbit és aláírást is tartalmaz az alján, hanem mert a pénz a Music for Relief-nek azon belül is a Japán résznek fog menni, és a múzeumnak is persze.
Egyszóval Mike ismét megmutatta, hogy milyen önzetlen, hogy szeret segíteni, és imádom ezért! :)
Íme a Labbit:
Nagyon aranyos kis állat, főleg, hogy olyan arca van, mintha épp valami rosszat csinált volna, és épp sunyít. De ami igazán Mike stílusa, az a talpazat. Na ott kiütközik, hogy ő készítette, és nagyon jó lett! :)
Csók, Amy
2011. június 30.
A Végzet Szele
Sziasztok!
Nos, most nem Mike-kal vagy a Linkin Parkkal kapcsolatban teszem ezt a bejegyzést. Ez az önreklám ideje. Biztosan akad köztetek egy-két ember, aki tudja, hogy Krissszel együtt írok történetet... Nos, nyitottunk egy blogot, ami összegzi a dolgainkat, és ahol többek között a novelláinkat is megtaláljátok. Szóval, aki szeretne pár rövidebb, de annál érdekesebb dolgot olvasni tőlünk, az megteheti.
A Végzet Szele - Katt! :)
Köszönöm annak, aki meglátogatja az oldalt!
Csók, Amy
Nos, most nem Mike-kal vagy a Linkin Parkkal kapcsolatban teszem ezt a bejegyzést. Ez az önreklám ideje. Biztosan akad köztetek egy-két ember, aki tudja, hogy Krissszel együtt írok történetet... Nos, nyitottunk egy blogot, ami összegzi a dolgainkat, és ahol többek között a novelláinkat is megtaláljátok. Szóval, aki szeretne pár rövidebb, de annál érdekesebb dolgot olvasni tőlünk, az megteheti.
A Végzet Szele - Katt! :)
Köszönöm annak, aki meglátogatja az oldalt!
Csók, Amy
2011. június 26.
Linkin Park cikk
Sziasztok!
Nos, tudom, hogy sokatok az én írásom kapcsán szerette meg a Linkin Parkot, aminek rettentően örülök! Ebben a történetben még nem járunk ott, ahol mindent tudni lehet róluk, ezt tudom jól. Tudom, hogy vannak üresjáratok, hogy a banda tagjai sokatoknak ismeretlenek!
És akkor itt jön képbe az én kedves barátnőm, Kesha, aki indított egy oldalt, ahol elmondhatjuk a véleményünket mindenféléről. Többségben zenéről. Lehetőséget kaptam rá, hogy megírjam ezt a kis cikket vagy szösszenetet az LP-ről, aminek nagyon-nagyon örültem. Szóval, aki meg szeretné ismerni a srácokat, azoknak most itt a lehetőség.
Ahogy látjuk: Linkin Park - Amy
Katt, és olvashatjátok is a kis művemet.
Köszönöm!
Csók, Amy
Nos, tudom, hogy sokatok az én írásom kapcsán szerette meg a Linkin Parkot, aminek rettentően örülök! Ebben a történetben még nem járunk ott, ahol mindent tudni lehet róluk, ezt tudom jól. Tudom, hogy vannak üresjáratok, hogy a banda tagjai sokatoknak ismeretlenek!
És akkor itt jön képbe az én kedves barátnőm, Kesha, aki indított egy oldalt, ahol elmondhatjuk a véleményünket mindenféléről. Többségben zenéről. Lehetőséget kaptam rá, hogy megírjam ezt a kis cikket vagy szösszenetet az LP-ről, aminek nagyon-nagyon örültem. Szóval, aki meg szeretné ismerni a srácokat, azoknak most itt a lehetőség.
Ahogy látjuk: Linkin Park - Amy
Katt, és olvashatjátok is a kis művemet.
Köszönöm!
Csók, Amy
2011. június 9.
Szavazás és vidi
Sziasztok!
Két posztolni való dolgot is találtam tegnap és ma, szóval gondoltam megosztom veletek.
A Los Angeles Times Magazine kiírta az online szavazást az 50 legjobb LA bandára, ahol természetesen a Linkin Parkra is lehet szavazni. A második helyen vannak a srácok, de semmi sincs veszve szerintem! :) Szavazni itt lehet, katt!
És rátaláltam egy nagyon aranyos videóra Mikeról. Ugye én is sokszor említettem, hogy szokott "művészkedni". Hát ez például szerintem egy nagyon aranyos kis felvétel róla. Megtekinteni itt lehet, katt!
Csók, Amy
Két posztolni való dolgot is találtam tegnap és ma, szóval gondoltam megosztom veletek.
A Los Angeles Times Magazine kiírta az online szavazást az 50 legjobb LA bandára, ahol természetesen a Linkin Parkra is lehet szavazni. A második helyen vannak a srácok, de semmi sincs veszve szerintem! :) Szavazni itt lehet, katt!
És rátaláltam egy nagyon aranyos videóra Mikeról. Ugye én is sokszor említettem, hogy szokott "művészkedni". Hát ez például szerintem egy nagyon aranyos kis felvétel róla. Megtekinteni itt lehet, katt!
Csók, Amy
2011. május 19.
Hírek - cserék
Sziasztok!
Mint láthatjátok lecseréltem a sablont, de sajna a linkcseréim nem maradtak meg, bár a modult megtartottam. Ki érti ezt? Szóval, aki kint volt nálam, és így kapásból nem jutott eszembe tegnap, és nem tettem ki, az szóljon! :)
Szép napot Nektek! Én ma a Mecsekben leszek terepgyakorlaton... Lehet, hogy nem térek vissza élve! :D De nyugi, majd fentről küldöm a fejiket... Vagy lentről... :)
Csók, Amy
Mint láthatjátok lecseréltem a sablont, de sajna a linkcseréim nem maradtak meg, bár a modult megtartottam. Ki érti ezt? Szóval, aki kint volt nálam, és így kapásból nem jutott eszembe tegnap, és nem tettem ki, az szóljon! :)
Szép napot Nektek! Én ma a Mecsekben leszek terepgyakorlaton... Lehet, hogy nem térek vissza élve! :D De nyugi, majd fentről küldöm a fejiket... Vagy lentről... :)
Csók, Amy
2011. május 13.
Hírek
Sziasztok lányok!
Nagyon köszönöm azoknak, akik komiztak, de ma a blogger leállt, és elveszett legalább 3 ember hozzászólása... Ennek nagyon nem örülök, sőt, szomorú vagyok miatta. Csak szerettem volna, ha tudjátok, hogy nem én töröltem őket!
:(
Csók, Amy
Nagyon köszönöm azoknak, akik komiztak, de ma a blogger leállt, és elveszett legalább 3 ember hozzászólása... Ennek nagyon nem örülök, sőt, szomorú vagyok miatta. Csak szerettem volna, ha tudjátok, hogy nem én töröltem őket!
:(
Csók, Amy
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)